A Váry féle "vizes" vajtartó születését is leírom kicsit lejjebb, de előbb arról, hogy
Hogyan használjuk?
A szobahőmérsékletű vajat helyezze a belső edénykébe (vagyis a csőbe) úgy, hogy a falához tapadjon, de 1-2 lyuk maradjon szabadon az alján. A nagyobbik, hasas edényt töltse meg csapvízzel, majd a fejjel lefelé fordított, immár vajat tartalmazó belső részt merítse bele. A felesleges víz kicsurgása után már teheti is az asztalra.
Amikor pedig kenni akar szeretteinek egy ízletes vajas kenyeret, nem kell mást tennie, mint kiemelni a belső részt és felfelé fordítva maga elé állítani és csak kenni és kenni. A benne lévő vaj bármennyi ideig megőrzi frissességét és mindvégig jól kenhető marad.
Sose tegye hűtőszekrénybe! Miért is? Hűtőbe azért tesszük a vajat, hogy az avasodási folyamat (ami tulajdonképpen oxidáció) lelassuljon. Viszont, mivel a vajtartóban víz alá kerül a vaj, az oxidáció nem lelassul, hanem megáll. Így aztán teljesen fölösleges, hogy a hűtőben fagyasszuk kőkeményre a vajat. Most pedig arról, hogy
Hogyan született a vajtartó?
Ez már nem ma volt, úgy 12-13 éve történhetett. Már a legkisebb gyerekünk is iskolás volt. Akinek van 4 gyereke, annak még fogalma sincs arról, hogy milyen fárasztó dolgunk volt a feleségemmel csemetéink "kezelése" tekintetében. Talán csak akkor tudhatná, ha ez a négy lett volna az övé.
Az esti lefekvéskor két szabály volt: 1.: táskákat bepakolni, 2.: mindenki készítse el a tízóraiját.
Nos, általában a kettőből három nem teljesült: se bepakolt táska, se elkészített tízórai, ráadásul rendszerint az utolsó határidő után ébredtek 10 perccel. Ilyenkor következett, hogy "Papa, lécci csináld meg a tízórait!". Én ezt általában meg is tettem (persze fenntartva atyai méltóságomat, szigorú tekintettel és mogorván).
Közben feleségem fáradhatatlanul bizonygatta, hogy "az a nadrág nem gagyi" és "a pulcsi is jó lesz még az idén", stb. Én pedig szeleteltem a kenyeret és kentem rá a vajat. Azazhogy csak kentem volna, mert a vaj, az ő keménységét illetően, teljesen megegyezett a Flóra nevű mosószappan keménységével, ami ez utóbbinál előny.
Először arra gondoltam, hogy elöl hagyom a vajat este, hogy másnap reggel kenhető legyen, de akkor megavasodik.
Ezek fényében két járhatatlan út állt előttem: az egyik, hogy mégiscsak megcsináltatom lefekvés előtt a tízórait ezekkel az elvetemültekkel. Ennek képtelenségét bárki azonnal beláthatja.
A másik lehetőség a margarin lett volna. Mármost ha én meg akartam volna mérgezni a gyerekeimet, akkor inkább a gombát választanám, az legalább finom.
E tarthatatlan állapot megoldására fejlesztettem ki a vizes vajtartót, amiben nem tud megavasodni a vaj és puhán kenhető marad.
Még egy belső információ ehhez: a gyerekek nem tudtak semmiféle jogos kritikát mondani, de fix meggyőződésük, hogy "a papa lustaságból találta fel".
Mindez még a múlt évezredben, 1999-ben történt. A vajtartó sikerét mutatja, hogy azóta számos kolléga próbálta az ötletet lemásolni és ma már jó páran készítenek is vizes vajtartót. Csak abban reménykedem, hogy a kínaiak nem fogják lekoppintani, mert ők valószínűleg jól meg is tudnák csinálni...
Vajkalap
Nagyon egyszerűen kezelhető praktikus eszköz a rendszeres használat szolgálatában.
A vajat megóvja a legyektől, rovaroktól, enyhén hűti. .
Használata:
Első lépésként töltsünk vizet a fölső részbe.
Tegyük a peremes tányérba a kibontott vajat.
A terrakotta hamarosan teljesen átnedvesedik és elindul a felületi párolgás, így optimális esetben 7 fokkal hidegebb van alatta, mint a környezetében.
Vajtartórendelést már csak januári határidővel tudunk vállalni!